3 éve történt! Annahegyi álmok törnek össze!

Törökbálint Város önkormányzata döntött arról, hogy a térség nem kaphat lakóövezeti átminősítést! Adta hírül Törökbálint havilapja.
Annahegy, Törökbálint területén elhelyezkedő, kertvárosias üdülőövezet, ahol hivatalos számok alapján 650 állandó lakos él életvitelszerűen. Lakossági kezdeményezésre az Önkormányzat tárgyalni kezdett a lakóövezeti átminősítésről, ami lehetőséget adhat arra, hogy az ott élő emberek állami támogatásokhoz jussanak, többek között a kormány által bevezetett CSOK-ra.
A Testület 2016.11.25-i ülésén az általa elkészíttetett tanulmányterv alapján az Annahegyi átminősítéssel kapcsolatos kezdeményezést, határozatban elutasította és határozott időre felfüggesztette. Ebben a kérdésben, legkorábban 2018-ban lehet újra tárgyalást kezdeményezni.

A CSOK 2016 szeptemberi illetve a korábbi januári és februári változásai is számos pozitív lehetőséget jelentenek, a családok ingatlanhoz jutásához. Az igényelhető összeg 600.000,-Ft-tól 10.000.000,- Ft-ig terjed. Jelentős azon ingatlanok köre, amelyekhez a CSOK-ot igénybe lehet venni, tehát nemcsak új ingatlanra, hanem használt lakás, családiház vásárlásra, illetve bővítésre is fel lehet használni. A majdan születendő gyermekek vállalására igényelhető támogatás, használt lakások esetében is kérvényezhető (max. 2 gyermek használt és max. 3 gyermek új ingatlan esetén). Használt lakás vásárlás esetén az ingatlan mérete 1 gyermeknél minimum 40, 2 gyereknél minimum 50, 3 gyereknél legalább 60 és 4 gyereknél is minimum 70 négyzetméteres lehet. Mindenki által nagyra tartott családi támogatás, ami egy nagy lehetőség sokak számára.
Milyen jól hangzik akár Tíz millió ajándék!
Nézzük meg azon területen, ahol ez a lehetőség korlátozott, például a Budapesti agglomerációhoz tartozó Törökbálint kistérségében Annahegyen, ki juthatna a támogatás teljes összegéhez?
A Februári CSOK törvénymódosítások lehetővé tették azt, hogy már zártkerti ingatlanon is építkezni lehessen. Ez nagyszerű lehetőség, hiszen a területen nagyrészt zártkerti telkek vannak, ami ez év végéig díjmentesen felszabadítható.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) . – 2015. május 2-án hatályba lépett – 89/A. § (1)-(2) bekezdései alapján a tulajdonos – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.
Területi adottságokat tekintve a helyi építési szabályzat szerint Annahegynek ÜH-1 besorolása van 10% beépíthetőségi lehetőséggel. Egy helyi önkormányzati rendelet alapján a telkek belterületbe vonhatók. A területen lévő ingatlanok átlagosan 700-850 nm-es mérettel rendelkeznek és teljes közmű kínálat is megtalálható. Ahhoz, hogy Annahegyen élők igénybe tudják venni a kormány által hirdetett Családi Otthonteremtési Támogatást a Helyi Építési Szabályzatot rendeletben kell módosítani. Erre azért van szükség, mert az ÜH-1 besorolás csak üdülőépületet enged építeni.
Az év elején lakossági kezdeményezésre a helyi önkormányzat el kezdett foglalkozni ezzel az üggyel, és Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 100/2016. (V. 25.) ÖK határozatában felkérte a polgármestert, hogy adjon megbízást tanulmányterv készítésére, melyben
Anna-hegy területére vonatkozóan bemutatásra kerülnek az üdülőövezeti előírások módosításában
(beépítési százalék növelése) illetve a lakóterületté átminősítésben rejlő lehetőségek és következmények. A tanulmányterv elkészítésére három településrendezéssel foglalkozó cégtől kértek ajánlatot. A pályázatok elbírálása után a legalacsonyabb ajánlatot adó PESTTERV Kft. kapott felkérést a tervezésre. Mivel a tanulmány célja a területrésszel kapcsolatos felelős településpolitikai döntés előkészítése volt, a tervezőtől a döntés következményeként előálló önkormányzati feladatok és teendők összegyűjtését kérték kétféle verzióra kidolgozva.
A tanulmány összegezésében a következők voltak:
Jelenlegi üdülőövezeti besorolás megtartása, a beépíthetőségi érték 10%-ról 15%-ra növelésével (A jelű változat)
1. A telkenkénti két rendeltetési egység létesítésének lehetősége továbbra is fennmarad. A beépíthetőség arányának növelése azzal járhat, hogy több épületben fognak élni 2 Üdülőegység (lakás) kialakításának lehetőségével. A lakásszám növekedés lakosságszám növekedést eredményez.
2. A beépíthetőségi százalék megnövekedése miatt a terület vonzóbbá válik, emiatt beépítése felgyorsulhat.
3. Az üdülőegységek (lakások) számának lehetséges növekedése, illetve a beépülés felgyorsulása miatt jelentősebb közintézmény fejlesztéssel kell számolni. A közintézmények elhelyezéséhez megfelelő terület kijelölése (övezeti átsorolás), az ingatlan megvásárlása, az intézmény felépítése és fenntartása szükséges.
4. A beépítés intenzitásának növelésével párhuzamosan a burkolt felületek nagysága 50%-kal megnő. A terület csapadékvíz elvezetése, kezelése komolyabban fejlesztést igényel.
5. Várható a forgalom megnövekedése. Az Anna-hegyen jelentős a nem burkolt utak aránya, ez útépítési kötelezettséget róhat a városra, az utak fenntartása is nagyobb költségekkel jár.
6. A belső, kiszolgáló utak szélessége nem mindenhol megfelelő a szükséges útpálya és járda kialakításához. Útszélesítéshez telekrész leadás szükséges.
Lakóövezeti átsorolás, a beépítési százalék változatlan, 10 %-os mértékével (B változat)
1. A telkenkénti két rendeltetési egység létesítésének lehetősége továbbra is fennmarad.
2. A lakóövezeti besorolás miatt sokkal vonzóbbá válik a terület, emiatt jelentősen felgyorsulhat a beépítés (pl: hitelképesség, CSOK).
3. A lakónépesség a szokásosnál gyorsabban nő az átlagosnál nagyobb létszámú családok beköltözése miatt is (az átlagosan 2,8 helyett 3,5 fő/lakás értékkel javasolt számolni).
4. Rövid időn belül kiemelkedően jelentős közintézmény fejlesztést igényel, ami nehezen lekövethető feladatokat és jelentős költséget jelent a városnak (megfelelő terület kijelölése, telekvásárlás, közintézmény felépítése és fenntartása).
5. Az M0 autópálya 100 m-es védőtávolságán belüli tömbök, tömbrészek nem sorolhatóak át lakóövezetté, a területen belül emiatt kettős övezeti jelleg (Lke és Üh) alakul ki. A különböző övezeti besorolás az érintett tulajdonosok között feszültséget okozhat.
6. Az átsorolásból adódóan, a biológiai aktivitásérték biztosítása érdekében a település közigazgatási területén belül kb. 3,8 ha erdő kijelölése lesz szükséges. (Mezőgazdasági terület átsorolása erdőbe nehézséget okozhat.)
7. A gyorsabb beépüléssel párhuzamosan a burkolt felületek nagysága is nő. A terület csapadékvíz elvezetése, kezelése fejlesztést tesz szükségessé.
8. A gyorsabb beépülés nyomán rövid időn belül várható a forgalom megnövekedése. Az Anna-hegyen jelentős a nem burkolt utak aránya, ez útépítési kötelezettséget róhat a városra, az utak fenntartása is nagyobb költségekkel jár.
9. A belső, kiszolgáló utak szélessége nem mindenhol megfelelő a szükséges útpálya és járda kialakításhoz. Útszélesítéshez telekrész leadás szükséges.
10. Mivel lakóterületi átminősítés esetén az ingatlanok elérhetőségét max. 500 m gyaloglással kell biztosítani, szükséges a buszjárat meghosszabbítása a terület kiszolgálására (Séta utca- Kertész utca – Kéknefelejcs utca – Virágos utca). Ez útszélesítéssel és megfelelő útburkolat kialakításával járó feladat.
11. A megnövekedett lakosságszámú településrész kiszolgálására indokolt lenne településrész-központ övezet kijelölése, ahol a szükséges közintézmények mellett kereskedelmi-szolgáltató funkciók is elhelyezhetőek.
12. Közpark, játszótér kialakítása ajánlott.

Az Anna-hegyi terület lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2016-ig várhatóan kb. 590 fő, 2030-ra várhatóan 700 fő lesz. Az ismertetett változtatások - a beépítési százalék növelése, illetve a lakóövezeti ársorolás következményeként közel azonos többlet népesség növekedéssel számol az ismertetett tanulmány (kb.2000 fő). Ez alapján a 2030. körül szükségessé válhat intézmény bővítési feladatok. Ezért a tanulmányban ismertetett övezeti változások nyomán prognosztizált önkormányzati feladatokra való tekintettel az testület nem tartotta időszerűnek a módosítást és határozatban elutasította és határozott időre 2018-ig ennek tárgyalását felfüggesztette.

Elek Sándor Polgármestert, véleménye a tanulmányterv valódiságáról illetve szakmai megállapításokról?
„Az általunk elkészített tanulmányterv készítője a Pestterv és a szakmaiságukat nem áll módomban kétségbe vonni, de tény, hogy több tanulmánytervet kellett volna készíttetnünk. A megszületett határozatban nem zártuk ki a területfejlesztést, csak 2 évre felfüggesztettük. Nem akarjuk megállítani a fejlődést, de szabályoznunk kell. Az intézményeink befogadó képessége így is eléri a maximumot. A törökbálintiaknak, általában az a véleményük, hogy nem szeretnének lakosságszám-növekedést. Ebben persze nyilván benne van az is, hogy az nem szeretne lakosságszám-növekedést, aki itt lakik. Ez a villamos-effektus: „én még felfértem, más már ne jöjjön”. Miért is van ellenállás? Annak idején a tükörhegyi fejlesztéssel kapcsolatban olyan mértékű volt a lakosság növekedése, hogy kvázi megduplázódott. Törökbálint városa egész egyszerűen nem tudta az intézményrendszerrel követni ezt a növekedést. Minden egyes fejlesztés az intézményrendszerek fejlesztésére ment el. Ezért nyilvánvalóan van egy kis tartózkodás a törökbálintiak részéről a további lakosságszám-növekedés miatt, hiszen ők szeretnének már máshol is fejlődést látni.”

Dr. Albert Gábor véleménye a kialakult helyzetről:
Törökbálinton most már évtizedek óta van egy olyan szemlélet, ami felülvizsgálatra szorul. Ez az, hogy ne nőjön a lakosság Törökbálinton, mert akkor humán infrastruktúrát kell fejleszteni. Ez a tanulmányterv ugyanakkor a lakosságszám-növekedést külső tényezőktől függően határozza meg. Ráadásul most van egy olyan mozgás, hogy az agglomerációból nagyon-nagyon sokan mennek vissza az emberek Budapestre. Nem tudni, hogy mi lesz az érdi területen a humáninfrastruktúra fejlesztéssel. Szakítani kell ezzel a felfogással. Véleménye szerint egy tervezett és az önkormányzat által ellenőrzött lakosságszám-növekedés nem probléma. Nem baj az, ha sok fiatal érkezik ide. Nem baj az, ha a CSOK-ot minél többen igénybe tudják venni. Ebben a tanulmánytervben elég drasztikus lakosságszám-növekedést lehet látni, amiben eléggé kételkedik. Az egyik oldalról nem örül, hogy most nem tudnak továbblépni, a másik oldalról el fogja fogadni, hogy 2018-ig próbálják végiggondolni. Valóban vannak olyan dolgok, mint például az övezeti változás kapcsán az önkormányzat teljes teherviselése, ami most még nem ismert. Gondol arra például, hogy Érden a humáninfrastruktúra mennyire fogja a tanulókat ott helyben tartani. Tervezetten mindenképpen előre kell haladni Anna-hegy ügyében.

Jelen helyzetben 2018-ig egy gyermekes vagy gyermeket vállaló fiatal házaspár, család Törökbálint Annahegyen, semmilyen az állam által felkínált otthonteremtési kedvezményeket nem tud igénybe venni. Ha valaki építkezni kíván, vagy házat vásárolna vagy felújítana, bővítene, kénytelen lesz szabad-felhasználású hitelt felvenni, ha önerőből nem tudja finanszírozni. Sajnos tudjuk, hogy ezeknek a hitelkamata sokkal magasabb, mint a lakáshiteleké.
Mindezek alapján sajnos az azon a területen élők és az oda vágyó letelepedők búcsúzhatnak álmaiktól, tehát CSOK-olom!!

forrás: torokbalint.hu